Ma elmentem l�togat�ba nagymam�mhoz, �s egy kicsit k�v�ncsiskodtam a t�rol�j�ban l�v� dolgok ut�n. Azt mindig is tudtam, hogy a h�znak van egy nagyon r�gi r�sze ahol m�g a d�dnagysz�lem �ltek, ami ugyan hozz�kapcsol�dik az �j�p�t�s�h�z, hol most mam�n lakik, de nem k�ti �ssze �ket ajt�, ily m�don csak az udvarb�l lehet megk�ztel�teni. Az egy szoba-konyha-t�rol�b�l �ll� lak�s n�h�ny 1800 �vek v�g�n k�sz�lt b�tort rejt mag�ban, ami m�r a kora miatt is leny�g�z�, pl�ne, hogy t�k�letes �llapotban vannak, de van m�g egy k�l�nlegess�ge: igazi kis kincseket rejt. 

Ahogy kih�ztam a kom�d egyik fi�kj�t el�mt�rult a m�lt divatja, �s �gy �reztem egy l�p�ssel k�zelebb vagyok a d�dnagymam�n st�lus�nak megismer�s�hez. Falusi asszony l�v�n el�szeretettel hordott nagy, rakott szokny�kat, amit a haj�ban l�v� szalaggal dobott fel. Err�l t�bb k�pet l�ttam az �vek sor�n, de t�bb dolog nem mutatkozott meg. �gy teh�t csak pr�b�ltam elk�pzelni, hogy milyen is volt � akkor, amikor nem a h�z k�r�l tev�kenykedett, hanem kimozdult valahova. Ahogy teh�t bepillantottam a kom�dba, �szrevettem k�t fekete retik�lt. Az �vek ugyan nyomot hagytak rajta, egyik sincs olyan �ll�potban, hogy azt b�rki felvenn�, de a maga kor�ban t�k�letes volt. A fekete, b�rb�l k�sz�lt k�zi t�sk�ba k�r�l-bel�l belef�rt egy p�nzt�rca, egy legyez�, esetleg egy kis �veg v�z. Sz�rke, f�m f�le nem volt el�g nagy ahhoz, hogy v�llra lehetne venni, ink�bb hason�lt egy kism�ret� aktat�sk�ra, de az�rt l�tszik, hogy n�knek lett gy�rtva. 
A m�sik egy fokkal eleg�nsabb, sz�nh�zba, lletve eleg�nsabb �sszej�vetelekre illik. Szint�n fekete, de az el�z�vel ellent�tben ennek nincs f�le, ink�bb hasonl�t egy nagyobb bor�t�kt�sk�ra.

�s most j�jj�n egy kis t�rt�nelem

Aki kicsit is j�rtas a divat vil�g�ban, m�r biztosan hallotta a haute couture kifejez�st. Ez franci�ul annyit jelent: magas szab�szat, ami az anyag t�k�letes min�s�g�t, �s a mesterember prec�zs�g�t min�s�ti. E kifejez�s egy bizonyos Charles Frederick Worth nev� tervez�h�z kapcsolhat�, aki a 19. sz�zadi P�rizsban dolgozott, �s kinek mesteri munk�it nevezt�k el�sz�r haute couturenek. �j�t�sai meghozt�k a divatipar el�ret�r�s�t, � volt az els� tervez�, aki modelleket alkalmazott, hogy azt�n egy divatbemutat� sor�n megmutassa az �rdekl�d�knek leg�jabb m�veit. A ruhac�mk�ket is neki k�sz�nhetj�k, ugyanis � volt az els�, aki c�mk�ket varrt az anyagba, hogy k�s�bb azonos�tani tudj�k a tervez�j�t. Az 1858-ban megnyitott p�rizsi �zlete a divatvil�g k�zpontj�nak sz�m�tott �s t�bb nemesi ranggal rendelkez� embert is odacs�b�tott.

A huszadik sz�zad elej�n a divat m�g nem egy olyan dolog volt, amit mindenki k�vetett, hanem egy-egy t�rsadalmi rang lek�pz�d�se. A viseletek �rulkod�ak voltak, tudatt�k, hogy ki mib�l �l, hogyan �l illetve hogyan gondolkodik. A divath�zak sikereinek el�rehaladt�val azonban egyre t�bben voltak elhivatottak a k�l�nlegesebb darabok fel�. B�r m�r r�gen haszn�latban volt, csup�n csak 1945-ben kapta meg saj�t szab�lyait a haute couture, melyek mai napig �rv�nyben vannak. E szab�lyok szerint akkor tekinthet� egy divath�z haute couturenek, ha P�rizsban legal�bb egy h�sz f�s szem�lyzettel rendelkez� szab�szatot m�k�dtet, �gyfeleknek kiv�l� min�s�g�, egyedi, megrendel�sre gy�rtott ruh�t k�n�l, �s minden �vben janu�rban �s j�liusban bemutat egy �tven darabb�l �ll� nappali �s esti viseletet.